Járás: Kiskőrösi járás

Jogállás: város

Lélekszám: 13 487 fő

Terület: 102,23 km2

Bács-Kiskun megye közepén található, gazdag múltra visszatekintő kisváros. A vidék már ősidők óta lakott terület. 2016-ban jelentős középső bronzkori kincsekre, köztük aranytárgy együttesre bukkantak Kiskőrös határában. Első írásos említését a XIII. századból ismerjük: IV. (Kun) László oklevelében „Keurus” néven említi. A török időkben a várost földig rombolták, hosszú időre elnéptelenedett. A XVIII. század elején a Wattay-család kapta meg adománybirtokul. Így került sor az újratelepítésre, amikor is felvidéki szlovák telepesek érkeztek. Ők sokat szenvedtek a vallásüldözéstől, mígnem II. József türelmi rendelete után hozzákezdhettek az új templom építéséhez. A település II. Józseftől 1785-ben megkapta a mezővárosi rangot.

Ebből az időből való a város első hivatalos pecsétje, címere. A középen nyíllal átlőtt szarvas a vadban gazdag erdőkre, a két kőrisfa a település névadójára, Szűcsi és Tabdi kőrisfaerdőire utal, a két fa közötti méhkas pedig arra, hogy a szorgalmas lakosság méhtenyésztéssel is foglalkozott. A kasban a 6-os szám a városhoz tartozó hat pusztát jelzi: Csengőd, Szücsi, Tabdi, Kaskantyú, Kisbócsa és Tázlár.

1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka alatt a lakosság vitézül helyt állt a harcokban. A kiegyezés után némi föllendülés következett. 1882-ben megindult a vasúti közlekedés, élénkült a kereskedelem. Ezen a hagyományosan szőlőtermő vidéken a kiskőrösi gazdák egyre több birtokot vásároltak. Bár Kiskőrös mezővárosi rangja 1868-ban megszűnt, s községi státuszba került, az 1880-as évekre önállósodott a solti alsó járásból, s immár Kiskőrösi Járásként, főszolgabírói hivatallal funkcionált, mely a továbbiakban biztosította központi szerepét. A lendületes fejlődést először az első világháború eseményei törték meg, majd a második világháború Kiskőröst közvetlenül is érintette. A Szálasi-féle hatalomátvétel után hadműveleti területté nyilvánították a térséget. 1844 november elején a szovjet katonák és a magyarok között ütközetre is sor került. Az 1956-os forradalomhoz Kiskőrös lakosai közül sokan csatlakoztak. A forradalom leverésével több résztvevőt internáltak, bebörtönöztek.

Az elkövető évtizedek aztán komoly változásokat hoztak Kiskőrös életében. Városi rangját 1973. január elsején, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján kapta vissza.

KÉP

Similar Posts