Dunavecse

Dunavecse múltja és jelene

Bács-Kiskun vármegye északnyugati részén, közvetlenül a Duna bal partján, Dunaújvárossal ellentétes oldalon elhelyezkedő kisváros.
Már az időszámítás előtti időkből értékes régészeti leleteket tártak fel itt. A Duna partján került napvilágra egy bronzkori arany kartekercs, melyet a Nemzeti Múzeumban őriznek. Először 1271-ben találkozhatunk írott forrásban Vecse nevével. A XIII. században a Vecsey, majd XV. század elején a Tetétleni család birtokában találjuk, végül a XVII. század közepén a Földváry család lett a helység birtokosa.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

petofi 200 dunavecse cimer
petofi 200 dunavecse petofi sandor szobor

Petőfi és Dunavecse

Szabadszállásról a nagy dunai árvíz után a család Dunavecsére költözött új életet kezdeni 1841 tavaszán (Szent György napján). Petőfi apja a dunavecsei mészárszéket vette bérbe a jómódú középbirtokostól, Nagy Páltól. A költő a katonaságtól való felmentése után ekkor ellátogatott Dunavecsére, segített szüleinek a berendezkedésben. Bár apja mészárost akart belőle nevelni, ő inkább verseket írt, gyakran kilátogatott a Dunavecséhez közeli Vadasra.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

Petőfi emlékhelyek Dunavecsén

Petrovics István 1841 és 1844 között bérelt mészárszéke a Petőfi tér 1. szám alatt található. Napjainkban a nádfedeles épület múzeum, melyben őrzik Petőfi apjának húsvágó bárdját és Nagy Zsuzsika kancsóját, amelyikben állítólag a gyógyító savót vitte a költőnek.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

petofi 200 dunavecse meszarszek

Tegyen látogatást az emlékhelyeknél!

Nagy Pál háza – ahol Petőfi lakott – a Zrínyi utca 23. szám alatt ma is áll, de magántulajdonban van.

2013-ban a Magyar Zarándokút újabb szakaszának kialakítása során készült el a Fő út melletti sétányon a „Petőfi-stáció”, amelyen Petőfi versrészletek olvashatók.

Dunavecsét észak felől megközelítve állt egykor a „Petőfi-fa”. A kiszáradt nyárfa helyét ma kopjafa jelzi. A szájhagyomány szerint ennek a fának az árnyéka alatt írta a költő családlírájának egyik legszebb darabját, a Füstbe ment terv című versét 1844. áprilisában.