Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza múltja és jelene

Bács-Kiskun vármegye harmadik legnagyobb városa, Kecskeméttől kb. 20 kilométer távolságra található. 

Már a népvándorlás idejében sűrűn lakott terület volt. A XIII. század első felében IV. Béla király erre a vidékre, a Duna-Tisza köze homokhátságára telepítette le a tatárok elől menekülő kunokat. A település első okleveles említése Luxemburgi Zsigmond idejéből, pontosan 1389-ből ismert „Feledhaz” néven.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

petofi 200 kiskunfelegyhaza cimer
petofi 200 kiskunfelegyhaza emlektabla

Petőfi és Kiskunfélegyháza

1824 októberében költözött a Petrovics család Kiskőrösről Kiskunfélegyházára. Akkoriban fejlődő, élénk forgalmú város volt, melynek központjában álló Hattyúházban Petrovics István két mészárszéket és kocsmát is bérelt.

A család a Hattyúháztól nem messze, a Bánhidi-portán lakott. Ez a római katolikus templom mögött álló, nagy udvarral rendelkező nádtetős ház volt Petőfi gyermekkori lakhelye.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

Petőfi emlékhelyek Kiskunfélegyházán

A Szent János tér és a Petőfi tér találkozásánál található Hattyúházzal szemben, a Petőfi tér közepén áll a Petőfi-szobor. Elkészítésére Köllő Miklós erdélyi szobrászt kérték fel, s a szoboravatásra Petőfi születésének 75. évfordulóján, 1897-ben került sor, a segesvári várban. Az első világháború alatt menekítették a szobrot előbb Kolozsvárra, majd Budapestre. Végül 1922. október 29-én déli 12 órakor állították fel Kiskunfélegyházán a Segesvárról megmentett ércszobrot.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

petofi 200 kiskunfelegyhaza petofi szobor

Tegyen látogatást az emlékhelyeknél!

Valószínűsíthető, hogy Petőfi már itt elkezdte az iskolát. Erre hívja fel a figyelmet a Petőfi Sándor utca 2. szám alatt működő iskola falán elhelyezett emléktábla.

A Hattyúházon elhelyezett emléktáblán olvasható, hogy Petrovics István két mészárszéket is bérelt benne.

A Petőfi-szobor mögött a Petőfi téren látható az 1848-as Centenáriumi díszkút, melyen Petőfi híres verssora olvasható: „Lantom, kardom tied, oh szabadság!”

A Városházával szemben a Szent János téren áll a Petőfi kút. A költő a Szülőföldemen című
versében ír erről az egykori gabonapiac területén működő kútról.