Szabadszállás

Szabadszállás múltja és jelene

Bács-Kiskun vármegye északnyugati részén található, a Dunától kb. 20 kilométer távolságra.
Ősi kun település, a Jász-kunságnak nevezett területi egység része volt az 1876-os megyerendezésig. Első okleveles említése 1279-ből való, IV. (Kun) László adománylevelében szerepel Zombath, vagyis Zumbuth-szállás néven.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

petofi 200 szabadszallas cimer
petofi 200 szabadszallas emlekmu

Petőfi és Szabadszállás

Petőfi Sándor szülei több, mint két évtizedig voltak szabadszállási lakosok. Édesapja ugyanis már 1819-ben lakhatási jogot szerzett itt. 1830-ban félegyházi bérlet leteltével a család 1830-ban Szabadszállásra költözött át, s itt élt egészen jólétben egészen az 1838-as nagy dunai árvízig. A Duna pusztító áradása után a család elszegényedett, végül 1841 tavaszán Dunavecsére költöztek elhagyva a Kiskunságot.

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

Petőfi emlékhelyek Szabadszálláson

A városközpontban a Kálvin tér 1. szám alatt található Városházán emléktábla jelzi, hogy Petőfi itt lépett fel képviselőjelöltnek 1848-ban. A márványtáblán 40 cm-es bronz Petőfit ábrázoló dombormű látható. Mellette a Szülőföldemen című vers részlete olvasható:

Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
[…]

(Részlet a Petőfi nyomában Bács-Kiskun vármegyében című ebookból.)

petofi 200 szabadszallas emlektabla

Tegyen látogatást az emlékhelyeknél!

A Kossuth Lajos út 2. szám alatti Szabadszállási ÁMK Városi Könyvtár kertjében található Petőfi Sándor mellszobra. Az 58 cm magas alkotást Páli Lajos készítette.

A főtéren álló református templomban keresztelték meg 1825-ben Petőfi Sándor öccsét, Petrovics Istvánt. Az erről tanúskodó egyházi anyakönyv a templomban megtekinthető.

A templom mellett, az „Öreg-iskola” helyén állt az az iskolaépület, melyben Petőfi tanult 1831-ben. Erre emléktábla hívja fel a figyelmet az iskola falán.